2009-ben, a második otthonunkként ismert Fonyódligeti Gyermektáborban a fenti problémák által szült feszültség szimbolikus formában felnyögésre került; a szervezetlen tábor szétesett fináléjában a gólyák elfordultak sorstársaiktól és magukra hagyták a még fellépés előtt álló társaikat.
A műsorvezető csalódott, ugyanakkor kellemesen bódult állapotában megjegyezte, hogy ez Őrület, majd ezt, a közönség és a zsűri másnapi beszámolója alapján, majd' két tucatszor megismételte, miközben ha minimálisan is, de sikerült fokozni a hangulatot. Úgy ragadt rám a jelige, hogy fogalmam sem volt, mit művelek pontosan, de mikor néhány hónapra rá indultunk a HÖK választásokon, mindenki csak Őrület csapatként emlegetett minket.
Az egész kampánynak, mozgalomnak, márkának, viccnek - ki hogyan tekint rá - a legfontosabb üzenete: a főiskola csapatsport, közösségi játék, megszervezni ennek a közösségnek az életét pedig csak egypólusban, összefogva lehet. Az állandó kritizálás és szkepszisre szükség van, de csak akkor van esélye a HÖK-nek és bárki másnak eredményt elérnie, ha tagjai valamennyien egy irányba néznek.
3 és fél év, 4 ciklus, mandátum pörgött le ennek a programnak a jegyében, melynek során megválasztott elnökként kaptam lehetőséget arra, hogy egy konkrét elképzelés, vízió elé vezessem a főiskola öntevékenységre fogékony rétegét. Sikereink és kudarcaink egyaránt meghatározóak, mégis büszkén merem kijelenteni, hogy tisztaszívű, tisztességes, a hallgatói érdekeket minden esetben szem előtt tartó érdekvédelmi szervet sikerült gyakorlatilag a nulláról felépíteni.
Az egyetlen dolog, ami ennek a sikertörténetnek a végét jelenthette, az idő múlása volt. Bár képzési formát átívelően ragaszkodtam ahhoz, amiben megtaláltam magam - mert ehhez ne férjen kétség, a közszolgálat minden aspektusa remekül szórakoztatott - a mesterképzést taposva tudtam, meg kell terveznem saját elmúlásomat; kevés kiábrándítóbb dolog van annál, mikor valaki az egyetemi élet egyengetésében ragad 30 éves koráig és nem hajlandó tovább állni.
Ennek fényében, utolsó programomat a generációváltás köré írtam, szerveztem, s bár vallanom kell, hogy a végjáték kevésbé lett dicső - tudjátok, rettentően elfáradtunk néhányan - leköszönésem előtti pillanatokban mégis békére leltem. Elnézve az új srácokat, elfogadtam 2009-es énemnek az elismerő kézfogását és együtt néztük végig, amint feláll az új stáb, élén az új HÖK elnökkel, Dani Áronnal.
Mielőtt biztosítanálak titeket, Drága Hallgatók, hogy a legjobb kezekben lesznek továbbra is az érdekvédelmi és közösségfejlesztői dolgaitok, álljon itt néhány mérföldkő az Őrület program történetében, melyeken keresztül kialakulhatott az a légkör a BKF-en, amit ti is ismertek és remélhetőleg - bár az osztatlan öröm illúziójának luxusát nem engedjük meg magunknak - csíptek is.
- Legitim HÖK: A Hallgatói Önkormányzat legitim formában állt fel zsinórban harmadik alkalommal, aminek a jelentősége óriási; azzal, hogy több, mint 25%-os részvételi arányt produkáltunk, mi, BKF-es arcok, bizonyítottuk az iskolának, hogy készen állunk arra, hogy valódi főiskolásokként ki vegyük a részünket a minket érintő párbeszédekből. A Szenátusban, ahol a szabályzati módosítások és akkreditációs jóváhagyások történnek többek között, 3 hallgatói hely van ennek köszönhetően. Világos a rektor, a főtitkár és mindenki más számára, hogy csakis az érdekképviselőkkel szoros egyeztetésben lehet a hallgatókat komolyan érintő változtatásokat eszközölni.
- Szerepzavar-mentes HÖK: Bár az agancs összeakasztások az elmúlt években is megestek az öntevékeny körök között, mostanra világossá vált minden csapat számára, hogy a Hallgatói Önkormányzat egy ernyőszerv és feladatai közé tartozik, hogy más csapatokat is segítse. Ha épp működik a bkFM és van iskola újság, tárt karokkal várja alkotóit a HÖK minden Őrület rendezvényen, hogy alkossanak, fejlődjenek. Feladatának tartja, hogy segítse az MHT, az ESN BKF és mindenki más működését.
- Hagyományteremtés: Van egy Bocsunk, aki a web2-n és 3D-ben is széttolja a környéket. Csináltunk BKF-es sport napot, a gólyatáborba külön vonattal, Őrület mozdonnyal megyünk és az egész egy jelmezes minifesztivállá növi ki magát, ami minden évben trilógiaként működik a before, after párossal. Színházba járunk, kisokosokat gyártunk, a kocsmatúrát bevittük - sőt, bebuszoztattuk - a belvárosba, megjelenünk az Education, az intézmény nyílt napjain, csináltunk bizottságot a főiskolán, új pozíciókat a HÖK-ön belül, kiépítettük a hallgatói médiumok hivatalos frissítésének rendszerét, fogtuk az ESN BKF kezét miközben az egyik legfontosabb magyar szekcióvá nőtte ki magát. Az van, hogy nagyképűen ki merjük jelenteni: megteremtettük az öntevékenység, a társadalmi munka kultúráját Magyarország legnagyobb magánfőiskoláján.
- Az a bizonyos egypólus: Személyem korántsem, volt osztatlan népszerűségnek örvendő jelenség, de tagadhatatlan, hogy négyszer választott meg egyöntetű igennel az egyre szigorodó és változó Küldöttgyűlés HÖK elnöknek. Elődeim jelentés részének az energiája főként arra ment el, hogy túléljék rivalizálásaikat, munkájukat alá ásó energiákat; abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy egy-két elborult és komolyan vehetetlen próbálkozáson kívül nyugodtan végezhettem a munkámat. Az eredeti csapattal, 2010-ben, olyan elsöprő győzelmet arattunk a választásokon, hogy nem kellett izgulnunk azért, hogy valaki ellenünk dolgozik. Bízom benne, hogy a generációváltás során ez az érték megmarad é a szükséges csaták megívása után egy emberként működik majd a BKF Hallgatói Önkormányzata. Az összefogás nem csak csapaton belül volt fontos; elsődleges feladatink közé tartozott mindig is, hogy világossá tegyük, mindegy, hogy valaki BKF-re, vagy a Heller Farkasra iratkozott be, a Rózsába, a Nagy Lajosra, az Egressyre vagy Hódmezővásárhelyre jár - giccs ide, vagy oda, egy csapat vagyunk! Vegyük észre, hogy sokkal összetettebb, heterogénebb társaság a mienk, mint azt a külvilág által legyártott sztereotípiák leírják. Különböző szubkultúrákból, jövedelmi kategóriákból, városokból érkezünk különböző képzési területekre. Az Őrület-kiáltás arra tett kísérletet, hogy összefogja ezt a sokszor botrányos szivárványt és színvesztés nélkül fröcsköljön vele össze mindent.
Meggyőződésem, hogy az új csapat kompetens és megfelelő ambíciókkal és értékrenddel futnak neki a feladatnak. Ha tehetitek, adjatok nekik visszajelzéseket. A minket, hallgatókat képviselő szerv csak annyira működhet jól, amennyire a közössége, közönsége engedi neki.
Végezetül engedjétek meg, hogy megköszönjem, amiért többségben elfogadtatok színpadi bohócnak, műsorvezetőnek, agitátornak, olykor vezetőnek az elmúlt években. A labor környezetben szerzett tapasztalataim spektruma kápráztatóan széles; műsorvezetések, moderálások, tárgyalások, tartalommenedzselés, szponzorokkal, cégekkel, iskolai felsővezetéssel folytatott érdekérvényesítő egyeztetések, lobbizások, márkagondozás, szónoklás, ülések tartása, stratégia megalkotása... Tényleg hálás vagyok azért, amiért ennyi mindenben kipróbálhattam magam. Kívánom az utánam érkezőknek és csatasorba állóknak, hogy nekik is hasonlóan eredményes, karakterfejlesztő élmény legyen a BKF-es öntevékenység és üzenem mindenkinek: megéri.
Kösz mindent!
Ennek fényében haladunk tovább!
u.i.: és ne feledjük: hűséges olvasó nélkül hangunk csupán dadogás az űrben, így ha tehetitek, járjatok majd vissza és nézzétek meg, mit hord itt Áron össze!
Üdvözlettel,
Szűcs Gergely
Elnök
Hallgatói Önkormányzat
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
2010 április - 2013 december
Őrület! ^^
Remek írás, bár még csak fél éve vagyok a BKF diákja, de már most érzem, hogy ez az én utam:)
VálaszTörlés